Köszöntőjében dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő kijelentette: Vásárhely képviselő testülete stratégiailag is fontos területnek tartja a kultúrát, amely a világban öregbíti a város hírét. Emiatt is kerültek előtérbe a város kulturális életét segítő beruházások, és rámutatott: egy nemzet akkor lehet erős, ha a kultúra beépül a mindennapok életébe is. A polgármester indítványozta, hogy a későbbiekben a Bessenyei-díj kitüntetettjei a vásárhelyi és vásárhelyi származású művészek mellett a hazai kulturális élet nagyjai is lehessenek.

Az ünnepségen Bessenyei Ferenc, a kétszeres Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, Hódmezővásárhely díszpolárának filmes és színpadi szerepeiből és archív interjúiból összeállított montázzsal idézték meg a vásárhelyi születésű színészóriás szellemét és alakját, amely után az özvegy, dr. B. Élthes Eszter kijelentette: Bessenyei a magyar egyik, ha nem a legnagyobb alakja, és örömöt jelent számára, hogy a szülőváros figyelmet fordít emlékének ápolására.

Az elismeréshez a díjazottak mindkét kategóriában nettó 500.000,- Ft pénzjutalmat, valamint a város pecsétjével ellátott oklevelet és egy Bessenyei Ferenc portréját ábrázoló plakettet vehettek át.

Zoltán Péter klarinétművész 1973. május 2-án született Hódmezővásárhelyen. Családi örökségként hozta magával a zene iránti érzékenységet, szülei zeneszeretete, édesanyja zenepedagógusi hivatása irányította a zenei pályára. Alapfokú tanulmányait szülővárosában végezte, melynek során alkalma volt megismerkedni Hódmezővásárhely zenei oktatásának és kultúrájának fejlődését jelentősen meghatározó tanár egyéniségekkel. Felletár Béla, Lázár Imre, Szalay György csak néhány név azok közül, akik hivatástudatukkal követendő példát mutattak akkoriban a zeneiskola falai között. A fiatal klarinétos már az általános iskolai évek alatt is rendszeres résztvevője volt városunk kulturális és társadalmi rendezvényeinek: a növendékhangversenyeken túl a különböző kiállítás megnyitók, templomi fellépések, nyugdíjas találkozók, zenekari térzenék adtak alkalmat az egyéni, és kisebb együttesek tagjaként történő bemutatkozásra.

Tanulmányait a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában folytatta a zeneművészeti ág olyan országosan elismert tanáraival, mint Török János klarinétművész , a Szegedi Szimfonikus Zenekar egykori kitűnő első klarinétosa, és a zongorakíséretben közreműködő Bódás Péter zongoraművész.

Az érettségit követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriumának hallgatója lett klarinét és szolfézs szakon. Az egyetemi éveket Maczák János és Török János irányítása alatt végezte. Tanulmányainak lezárásaként kitüntetéssel szerezte meg klarinétművész diplomáját 1996-ban.

Pedagógiai munkáját 1996. szeptemberében kezdte meg a hódmezővásárhelyi Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézményben és a Mindszenti Alapfokú Művészeti Iskolában, ahol 12 évig tanított. Városunkban 14 éve dolgozik, ebből 9 évet együtt taníthatott édesanyjával, Zoltán Gáborné Talmácsi Etelkával, aki haláláig az iskola hegedűtanára és a vonós tanszak vezetője volt. 2003. óta vezeti a fúvós tanszakot, évek óta tagja az Iskolaszéknek és az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának, melynek 2007. novemberétől elnöke. 2008-ban megszerezte a `Közoktatási vezető, szakvizsgázott pedagógus` szakvégzettséget. Pedagógiai munkáját magas szakmai színvonalon végzi, növendékeit hosszú éveken át megtartja, diákjai szeretik és tisztelik, a tantestület aktív tagja. Tanári hivatása mellett 2007. szeptemberétől a Szegedi Szimfonikus Zenekar első klarinétosaként vesz részt az együttes munkájában. 2010-ben házasságot kötött Zoltán-Palotás Márta óvodapedagógussal.

Művészi sikereinek főbb állomásai:

1990-ben felvételt nyert az Európa Ifjúságzenekar első klarinétosi posztjára.

1993-ban elnyerte a második díjat a Weiner Leó Emlékversenyen.

1997-1998 között tagja volt első klarinétosként a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekarnak. Az együttes Európa legnevesebb koncerttermeiben lépett fel világhírű karmesterek mint Pierre Boulez, Claudio Abbado, vagy Fischer Iván irányításával, a nemzetközi zenei élet kiemelkedő szólistáival: többek között Polgár Lászlóval és Maxim Vengerovval. Bemutatkoztak a bécsi Musikverein-ban, a londoni Royal Albert Hall-ban, Salzburgban, Zürichben, Luzernben, Prágában, Párizsban.

1998-ban a Kaposváron rendezett Országos Kamarazenei Versenyen zenetanár kollégáival legmagasabb elismerésként elnyerték a Művészeti Díjat.

2008-ban a város a `Hódmezővásárhely Közszolgálatáért` érdeméremmel tüntette ki.

Művészi tevékenységét számos nagysikerű koncert tette emlékezetessé. Állandó résztvevője a város kulturális eseményeinek szólistaként és a Városi Fúvószenekar tagjaként egyaránt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett kiállítások megnyitóin, díszközgyűléseken, a Németh László Városi Könyvtár rendezvényein, szerzői esteken, egyházi eseményeken, melyeken állandó kamarapartnerével Borsos Annamáriával lépett a közönség elé. Jótékonysági felkéréseknek eleget téve önálló estet adott a Református Ótemplomban, a Fandante Kamarakórussal közösen az Evangélikus templomban, valamint örömmel tett eleget a Tiszta Szívvel Egyesület felkérésének is. Művészi megszólalásaival több alkalommal tette emlékezetessé városunk jeles polgárai számára kitüntetéseik és elismeréseik átadását. Alkotó- és képzőművészek, valamint hozzátartozóik személyes megkeresésére meghitt és emlékezetes pillanatokat szerzett kiállításokon, bemutatókon.

Kulturális és művészeti életünk meghatározó személyisége, aki tovább öregbíti a művészetek támogatásáról méltán híres alföldi város, Hódmezővásárhely hírét, határon innen s túl. Szülővárosát képviselte akkor is, amikor 2000. március 15-én fellépett a bécsi Collegium Hungaricum-ban vásárhelyi festők munkáiból kiállított tárlat megnyitóján zenetanár partnereivel. 2005-ben, az `Összetartozás Napja` alkalmával elismeréssel fogadták játékát Nagyváradon, a `Hódmezővásárhely Tiszteletbeli Polgára` címek átadásakor. 2008-ban Franciaországban, a testvérvárosban: Vallaurisban rendezett Hódmezővásárhelyi Napok keretében tartott hangversenyeken aratott sikert kollégáival.

Önálló fellépései mellett fontosnak tartja a Városi Fúvószenekarban való részvételt, ezáltal is segítve Hódmezővásárhely fúvószenei kultúrájának népszerűsítését. Örömmel játszik szóló darabokat a helyi zenekar kíséretével éppúgy, mint a Szegedi Szimfonikusokkal, akikkel több alkalommal szólaltatta meg Mozart klarinétversenyét, valamint zenekarra és fúvósnégyesre komponált koncertjét. Zenekari művészként sikerrel lépett fel a hazai és a nemzetközi zenei élet olyan kiválóságaival, mint Rost Andrea, Ránki Dezső, José Cura. Kamarazenészként szintén szívesen mutatkozik be a közönség előtt városi és országos zenei rendezvények alkalmával.

Repertoárjában megtalálható a zenei műfajok széles skálája, a klasszikus daraboktól a könnyed dallamvilágig. Műsorválasztásában kiemelt figyelmet fordít a magyar zene népszerűsítésére, szívesen szólaltat meg magyaros melódiákat. A koncertezés, illetve a fellépések párosulnak nála az önzetlen közreműködéssel, a vásárhelyi kulturális, zenei élete iránti valódi elkötelezettséggel.

A Városi Fúvószenekar

Hódmezővásárhelyen nagy hagyománya van a fúvószenekari muzsikának. Az első fúvószenekar, a mai jogelődje, 1958-ban alakult Kerekes Pál vezetésével, és a zeneiskola tartotta fenn. Ez a zenekar 1976-ban átalakult és a zeneiskolában működött tovább.

A jelenlegi Városi Fúvószenekart 1978-ban hívta életre a zeneiskola akkori és korábbi tanulóiból, illetve volt katonazenészekből Kerekes Pál. Később Krupiczer Ferenc és id. Hegedűs Endre, majd 1995-től Vágó János a zenekar vezetője, karmestere. Megalakulása óta fenntartó intézménye a Petőfi Sándor Művelődési Központ.

A zenekar létszáma 60 fő, benne 11-65 évesig minden korosztály megtalálható. Jelenleg alapító tagokból, volt és napjaink zeneiskolásaiból, zeneiskolai tanárokból és hivatásos zenészekből áll. Repertoárjukban szerepelnek magyar, német és amerikai indulók, közkedvelt és ismert klasszikus zenei művek fúvószenekari átiratai, illetve könnyűzenei darabok, filmzenék és más egyvelegek. Fesztivál Fokozatú Fúvószenekar minősítéssel rendelkeznek. Legfontosabb feladatuknak tekintik minősítésük megújítását.

A fúvószenekari kultúra Európában, de az egész világon is reneszánszát éli. Egyre több zeneszerző ír újabb fúvószenekari műveket, átiratokat, és egyre több zenei kiadó foglakozik fúvószenekari kották megjelentetésével. Lassan azt mondhatjuk, hogy a fúvószenekarok azt játszanak amit szeretnének, mert majd minden mű kapható fúvószenekari hangszerelésben.

Éppen ezért, és koncertjeik nagy számú látogatottsága miatt a városban a komolyzenei koncertkultúra egyik legfontosabb közvetítői. Hangversenyeiken gyakran a Hódmezővásárhelyen más művészeti ágban működő csoportokkal közösen lépnek fel, így is biztosítva azt, hogy azok is hallhassanak fúvószenét, akik más műfajt szeretnek jobban.

Az együttes rendszeres résztvevője a városi ünnepségeknek, koszorúzásoknak és egyéb rendezvényeknek. Évi rendszerességgel ad térzenét jeles eseményeken, testvérvárosi találkozókon.

Nagyon jó az együttműködés a hódmezővásárhelyi Helyőrség Katonazenekarával, mellyel többször tartottak közös március 15-én ünnepi hangversenyt, illetve közös fúvószenekari találkozót. A Városi Fúvószenekar minden évben részt vesz a Honvédelmi Minisztérium, a Hódmezővásárhelyi Helyőrség és városunk önkormányzata által közösen rendezett Dél-alföldi Katonazenekari Fesztiválon.

Az utóbbi időszak egyik jelentős eseménye volt az a Jótékonysági hangverseny, melyet Hegedűs Endre Liszt-díjas zongoraművésszel közösen rendeztek, és ahol közösen játszották Gerschwin Kék rapszódiáját. Egy amatőr együttesnek egy profi zongoristával eljátszani ezt a művet igen nagy feladat, de kiválóan oldották meg ezt a nem mindennapi kihívást.

Minden év január első hétvégéjén várják a közönséget a Fekete Sas nagytermében az Újévköszöntő hangversenyen, mely a zenekar számára szintén nagy kihívást jelent. Egy-egy ilyen koncerten 600-700 vásárhelyi és városon kívüli zeneszerető ember vesz részt. 2011. január 2-án tizedik alkalommal láthatta, hallhatta őket a közönség. Ezalatt a 10 év alatt több mint 100 művet játszottak el a a közönség nagy megelégedésére, közreműködőként pedig részt vett a Városi Vegyeskar, a Fandante Kamarakórus, táncoltak a Lutor Gyula Színpadi és Szalontáncegyesület, a Calypso Táncegyesület, valamint a Promenád Tánc-sport Egyesület tagjai is. Az esemény népszerűségét jelzi az is, hogy más településekre is meghívták a zenekart az újévi műsorral. Így már volt újévköszöntő hangversenye az együttesnek Székkutason, Mindszenten és Algyőn is.

Több megyei illetve országos fúvószenekari találkozónak résztvevői, de korábban már ők is több alakalommal rendeztek fúvószenekari és mazsorett találkozót. Az együttes külföldi vendégszerepléseket is tudhat a háta mögött, így többször megfordult a testvérvárosi kapcsolatoknak köszönhetően Harlemmermeer-ben, Ulmban és Hechingenben, valamint Zentán, Torontálvásárhelyen, Pancsován.

Az együttes utánpótlását a zeneiskola fúvószenekara biztosítja, mely 1994-ben alakult meg újra. A gyerekek itt hozzászoknak a közös zenéléshez, így mire a városi zenekarba is elkezdenek járni, addigra már egy kis rutint szereznek a zenekari fúvószenélés terén.

A hódmezővásárhelyi kulturális élet állandó mecénásai közül többen a zenekar támogatói is. Rendszeresen nyújtanak segítséget a működéshez, melyet a zenekar egy-egy előadással, meghívással köszön meg.

A zenekar karnagya Vágó János és a zenekari tagok együttes kezdeményezésére 1996-ban jött létre a Hódmezővásárhely Fúvószenei Kultúrájáért Alapítvány, mely a zenekar működését hivatott segíteni. Az alapítvány megalakulása óta intenzíven és eredményesen munkálkodik a megfogalmazott célok megvalósításán. Ez a tevékenység azért is lehet sikeres, mert a kuratórium és a zenekar tagjai mindannyian magukénak érzik az alapítványt ugyanúgy, mint a fúvószenekart. Évente jelentős összegeket fordítanak hangszervásárlásra és javításra, utaztatására, kottabeszerzésre.

Az Alapítvány alapító okirat szerinti legfontosabb célja a hódmezővásárhelyi fúvószene hagyományainak ápolása, utánpótlás nevelés segítése. A fúvószene és általában az igényes populáris muzsika – eljuttatása a vidéki emberekhez, akiknek a kultúra iránti igénye a távolságok miatt nehezen kielégíthető.

Ezen célok megvalósítása érdekében az alapítvány jó kapcsolatot tart fenn Hódmezővásárhely, Székkutas, Mártély, Mindszent, Szentes, Orosháza, Szeged Abony, Békés, önkormányzataival, illetve művelődési intézményeivel, fúvószenekaraival.

A Bessenyei Ferenc Művészeti Díjjal járó erkölcsi elismerés újabb lendületet ad hódmezővásárhelyi Városi Fúvószenekarnak céljai megvalósításában.

Arnay

Megosztom! |